DADOGÁS

2009-11-23 9:38

A dadogás (mint a beszédritmus zavarainak) esetében a beszéd folyamata, összhangja, szerkezete, ritmusa esik szét.

 

Dadogóknál a beszédritmus zavarának legfőbb tünete a beszéd közben fellépő görcsös megakadás, amely a kezdő szótag, hang ismétlésétől a hangképzési képtelenségig terjedhet. A görcsök a súlyosságtól függően a légzésre, a hangadásra, az artikulációra és az egész vázizomzatra is kiterjedhetnek.

 

A dadogás kommunikációs zavar, amely már nemcsak a verbális csatornát érinti, hanem hatása az egész személyiségszerkezetben érzékelhető. Terápiájukat logopédus szakember végzi, komplex orvosi, pszichológiai, logopédiai vizsgálatok eredményeire támaszkodva.

 

Meghatározás:

Súlyos kihatású beszédzavar, mely az egyén életében és a későbbi életkorban is hatással van az egyén életpályájának alakulására.
A dadogás a folyamatos beszéd zavara. Nemcsak beszédprobléma, hátterében egy összetett tünetegyüttes található, amelynek csak a vezető tünete a beszéd görcsös szaggatottsága.

 

Okai:

A szakemberek között általában egyetértés van abban, hogy a dadogás hátterében több okra bukkanhatunk. Nem sikerült azonban még felismerni azt a tényezőt, ami minden kétséget kizáróan dadogást okoz. Ugyanaz a hatás az egyik embert dadogóvá teszi, a másikat nem.
Viszont ismerjük a hajlamosító tényezőket, de éppen azt az okot, ami a dadogáshoz vezet, azt nem.

 

  • A dadogás kezdete általában köthető olyan eseményhez, amely a gyermek számára kellemetlen élményt jelentett. Megijedt egy kutyától, tartósan elszakadt az édesanyjától, szüleitől (pl. hosszabb kórházi kezelés), óvodakezdés, testvér születése, stb. Ezek a hatások csak akkor vezetnek dadogáshoz, ha a háttérben megvannak a dadogásra hajlamosító tényezők is.
  • Gyakran jellemző a dadogó gyerekekre a gyenge idegrendszeren alapuló érzékeny pszichikum, ezért okoz náluk az ijedtség, a félelem, a hosszabb ideig tartó szorongás, a tartós érzelmi-indulati feszültség dadogást. Ezek hatására ugyanis az idegrendszer egyensúlya megbomlik. A dadogás az egyik neurotikus tünet, ami jelentkezhet. Ezért sokan a dadogást beszédneurózisként határozzák meg.
  • A dadogás hátterében hajlamosító tényezőként szerepelhetnek bizonyos testi, alkati, biokémiai sajátosságok, gyermekkori agysérülések, betegségek.
  • Dadogásra hajlamosító tényező a veleszületett beszédgyengeség és a beszédfejlődési rendellenesség is.
  • A túl gyors vagy túl lassú beszédfejlődés egyaránt káros lehet.
  • A dadogásra való hajlam öröklődhet.
  • Egyértelmű veszély lehet az átállított balkezesség, ugyanis az átállítással tartós kellemetlen hatást váltunk ki, a gyermek nyugtalanná, tevékenységében bizonytalanná válik, mozgásának szabályozása, beszédmozgás-irányítása sérül.
  • Az utánzásnak, mint kiváltó tényezőnek, csak kisgyermekkorban van szerepe a beszédgyenge vagy dadogásra hajlamos gyermekeknél.

(Forrás: www.beszéd.hu)

Hozzászólások:

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük


1 × = 5

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>